2017. január 9., hétfő

Charles Dickens Karácsonyi éneke és az utódok

Charles Dickens - Karácsonyi ének
Megmondom őszintén, hogy sokat gondolkodtam azon, hogy mit is írjak. Kivételesen vissza kell gondolnom azokra az érzésekre, amelyekre ez a könyv ébresztett. Ez volt az első Charles Dickens olvasmányom, most először olvastam el a Karácsonyi éneket. 1843-ban kelt életre ez a csodás mű, amit rekord idő alatt (nem több, mint 2,5 óra) faltam fel. 

Azt mondják A kis herceg című könyvre, hogy minden korosztálynak el kell olvasnia, és ahogy belépünk egy újabb korba, ismét el kell olvasnunk, mert már máshogy fogjuk látni a leírtakat. Valami ehhez hasonló érzésem volt, amikor Dickens szavait olvastam. Megnevettetett és ellágyította a szívem, miközben együttérzést váltott ki belőlem a nehezebb sorsban élők iránt.

Sokat tanulhatunk ebből a könyvből arról, hogy milyen is az összetartás, és hogy milyen rossz irányba vezet minket az önzés, a túl nagy becsvágy, a kapzsiság és az irigység. Szerintem ez a könyv is a kötelezők sorában lehetne akár már az általános iskolákban is. Bár nem tudom pontosan, hogy most mik vannak, mert hát elég sok változáson ment keresztül a hazai oktatás. De nem tűnt fel, hogy erről híreszteltek volna valamit, és nálunk még a középiskolában sem volt választható ez a könyv.

2009-es adaptáció
Pedig ha belegondolunk, hogy milyen sok feldolgozása volt... Filmek, mesék, musical! Talán az egyik legnézettebb (legalábbis én leginkább erről hallottam) a 2009-ben készült animációs film, amiben Jim Carrey, Gary Oldman és Colin Firth hangját is hallhatjuk. Még nem láttam ugyan ezt a mesét, mert először el akartam olvasni. Hiszen mindig a könyv az eredeti, és az igazi. Nekem legalábbis biztosan. :) 

1999-es adaptáció
Szerintem mindenképpen érdemes megemlíteni az 1999-ben készült filmet is, amiben Patrick Stewarté a főszerep. Igazából imádtam a színészt az X-man-ben, a párom pedig a Star Trekben, amit én egyáltalán nem néztem. :D De ezeken kívül is még sok filmet, sorozatot és mesét is tudhat maga mögött a színész. Igen, jól gondoljátok, ezt a változatot is meg szeretném nézni, mert érdekel, hogyan teszi magáévá egy fösvény, magába zárkózott, "bolondság a karácsony" típusú karakter tulajdonságait.

Barbie mesés karácsonya
Ne feledkezzünk meg természetesen a mesékről sem, hiszen oda vagyok értük. :) A Barbie meséket egyébként is szeretem, mert jó dolgokra tanítja a kicsiket (és nagyokat, ha hagyják), ráadásul szép dalok is vannak bennük a legtöbb esetben. Éppen ezért örültem, amikor megnéztem ezt 2008-as mesét. Habár ez nem éppen egy zsémbes öregúrról szól, hanem egy szép, fiatal és híres énekesnőről, de az alapja a történetnek ugyanaz. Ahogyan maga a tanulsága is.

Azaz lássuk meg a szépet, a jót, hogy milyen jó érzés adni a másiknak. És nem csak karácsonykor, hanem egész évben. Egy kedves szó, egy szívből jövő mosoly máris szebbé teheti valakinek a napját. Persze mondhatjátok, hogy ez micsoda közhely, de higgyétek el, tapasztalatból mondom. Amikor úgy ültem a munkahelyemen, hogy attól féltem, milyen mogorva ember fog elém ülni, és végül egy mosolygós emberrel találtam szemben magam, aki megköszönte a segítséget és szép napot kívánt a továbbikra... Nekem elhihetitek, hogy ez felejthetetlen. És ez a borzasztó... Az, hogy manapság ennek van a legnagyobb értéke, mert már hozzászoktunk a rosszhoz.

Szabadfogas Mozgalom
A legjobban azt sajnálom, hogy egy fecske még nem csinál nyarat. De ösztönözheti a másikat arra, hogy tartson vele az úton. Ezért nagyon örültem a Szabadfogas Mozgalom létrejöttének, és annak, hogy ez mennyire elterjedt. Ugyanakkor bízom benne, hogy tényleg azok veszik el a fogasokról a kabátokat, akiknek tényleg szükségük van rájuk, és egyesek nem nézik ingyen bazárnak. Lehet, hogy rosszmájú vagyok, de sajnos erre az eshetőségre is gondolni kell. Tudom, hogy a magyarok össze tudnak fogni, ha nagyon akarnak, de hát soha nem lehetünk biztosak semmiben. Mindenesetre így tovább, és támogatom a mozgalmat, és más ötleteket is! Az országban már 89 helyen lehet találkozni a mozgalom törekvéseivel. :) HAJRÁ!

A következő alkalommal a könyvemből fogok feltenni egy újabb fejezetet. Remélem tetszeni fog. :) Igen, mindig remélem, hogy így lesz, és mindig tudatni fogom ezt veletek. :P További szép napot Nektek! :) 

2017. január 3., kedd

Claudia Gray, az Evernight és Balthazar

Claudia Gray - Evernight sorozat
Ami az olvasást illeti, tényleg úgy érzem, hogy néhány könyvvel, történettel le vagyok maradva. Az Evernight sorozat már évekkel ezelőtt megjelent, de csak most volt időm elolvasni. Sajnos. Legalább az megnyugtatja kis lelkemet, hogy igyekszem bepótolni az elmaradt könyveket. Még egy olvasmánylistát is összeírtam magamnak, amin eddig 192 darab kötet van feltüntetve. :) Ebből 42 könyvet olvastam ki eddig, szóval haladok. Lassan, de biztosan. ;)

Az utolsó széria Claudia Gray-től az Evernight sorozat volt. Voltaképpen ma olvastam ki az utolsó részt. Összességében azt kell, hogy mondjam, borzasztóan tetszett, bár talán egy kicsit fura volt a stílusa. A szálak maguk azonban érdekesek voltak. Persze mondhatnánk, hogy ismét egy vámpíros sztori, de számomra izgalmas volt, hogy belekeverte a lidérceket, meg vámpírvadászokat is. Bár egy kicsit emlékeztetett a japán anime, Vampire Knight néhány mozzanatára.

Az első négy kötet, ami Biancáról és Lucasról szólt, számomra egy kissé szokatlan volt. Néha ugyan idegesített ez a se veled, se nélküled kapcsolat az elején, ráadásul valamiért Balthazarra szavaztam volna, amikor kicsit közelebb kerültek egymáshoz Biancával. Mégis izgalmas volt, és ott vett fordulatot, ahol nem vártam volna. Ezek mellett könnyen megfeledkeztem arról, hogy egy-két helyen többször elismételte ugyanazt a történetet, eseményt.

Kicsit elszomorodtam, amikor Bianca meghalt, és lidérccé változott, de aztán megint felvidultam, amikor Lucas vámpír lett. Ha már Balthazar ki lett kosarazva, legalább tényleg maradtak volna együtt. Az is fura volt nekem, hogy Bianca vérétől Lucas visszaváltozott. Ettől miért nem kezdték el újra üldözni őt?

Mert hogy az utolsó részben, ami Balthazarról és egy volt iskolatársáról, Skye-ról szólt, akivel az Evernight Akadémiára járt - mielőtt az leégett volna -, Skye-t akarták elfogni a vére miatt. Tudniillik az a vámpír, aki ivott a véréből, újra átélte életének szebb pillanatait, mielőtt még átváltozott volna. A könyvben mindenki Skye-t akarta, öltek volna érte. Azért miért nem, aki vissza is tudta volna változtatni őket? Nem értem a logikát, de hát rendben, így írta meg az írónő. 

Összegezve az egészet, nekem igenis tetszett. De leginkább az utolsó részt élveztem. Örültem Balthazarnak és Skye-nak. Persze tudtam, hogy össze fognak jönni, már a legelején, de valahogy ez a "eltaszítalak magamtól, hogy megvédjelek" típusú, veszekedős leírás mindig is jobban megérintett. Ki tudja miért. Romantikusnak és hízelgőnek éreztem, hogy Balthazar mindentől kész volt megóvni a lányt bármi áron. Egyszerűen megindít. És az intim jelenetek leírása sem volt közönséges, vagy egyáltalán részletes. És ez így volt jó! Főleg, hogy ennek ellenére mégis érzékletes volt a két fiatal (vagy nem fiatal - Balthazar) közti heves érzelmek ismertetése.

Nem tudom, hogy mit fogok legközelebb olvasni, de lehet, hogy egy kicsit pihentetem a természetfeletti dolgokról való olvasgatást. Régóta el akarom olvasni Verne Gyula és Charles Dickens néhány művét. A tervet ideje megvalósítani. ;) 

2017. január 1., vasárnap

Reményekkel telve

Immáron 2017-et írunk. Édesanyámmal azon viccelődtünk, hogy még mennyi ideig fogunk 2016-ot írni a dátumnál, pusztán megszokásból. :)

Visszatekintve a 2016-os évre olyan érzésem van, mintha nem 1 év, hanem több is eltelt volna. Rengeteg élménnyel és tanulnivalóval gazdagodtam, amelyek sok tekintetben meghatározóak voltak az életemre, és leginkább a személyiségemre.

Ami számomra talán a legfontosabb ezek közül az az volt, hogy sikerült egy komolyabb állást találnom, ami tökéletes volt arra, hogy tapasztalatot szerezzek. Ez utóbbit természetesen nem csak a munkára értem, hanem arra az emberi természetre is, ami előjön azokból az emberekből, akik felsőbbrendűnek tartják magukat csak azért, mert ők a "vevők".

De nem szeretnék sokat gondolni a múltra, csak abból a megközelítésből, hogy mit tanulhattam belőle. Igyekszem minden tekintetben a jövőre koncentrálni és a jelenre. :) Mert néha meg kell állni egy kis időre, hogy elmélyedjünk magunkban és végiggondoljuk a dolgokat, hiszen manapság olyan rohanó világban élünk, hogy időnként elfelejtünk magunkra koncentrálni.

Ami az újévi fogadalmakat illeti, egyet sem tettem, mert ahogyan Sebestyén Balázs is mondta a tegnap esti Fókuszban, ha egy időponthoz kötöd, hogy mikortól viszed véghez azt, amit megígértél, az eleve "halott ügy". Ami engem illet, én a céljaimat folyamatos fejlődéssel szeretném elérni már elég régóta, és csak annyi kikötésem van, hogy nincs határidő felállítva. A lényeg, hogy megpróbáljam valóra váltani az álmaimat. :)

Ezek között ott van természetesen a szokásos jó állást találni, családot alapítani és házat építeni kombináció, de mindenképpen szeretném magam fejleszteni. Mind az írásban, mind a szakmámat illetően, de nem tartom kizártnak, hogy más területen is szerezzek képesítést, hiszen az a legjobb és legbiztosabb, ha az ember több lábon is meg tud állni. Ehhez az is hozzásegít, hogy hamarosan meglesz a jogosítványom is, amit már nagyon várok.

A bloggal kapcsolatban is szeretnék még sok változtatást végbe vinni, de meglátjuk hogy alakul. Egyelőre két kedvenc oldalamat jelenítettem még meg, köztük Spirit Bliss-ét. Eddig két saját történetet tervezek, amelyek közül az egyik bizony nem a 21. században játszódik, hanem jóval régebben, remélem jó lesz. Legalábbis azon vagyok. :) A másik viszont napjainkban fog játszódni kevesebb regénybeli misztikummal, de annál több láthatatlan, mégis valós varázslattal. ;) 

Ezen kívül, mint már valószínűleg említettem, Spirit Bliss Démoni érintés című trilógiájának lezárására is készülök írni egy változatot. Bízom benne, hogy Neki is tetszeni fog. Egyelőre ennyi ötletem van, és nagyon remélem, hogy velem tartotok majd. Igyekszem újra fellendíteni ezt a blogot, mert emlékszem, hogy pár éve, még nagyon sokan látogatták. Sajnáltam, hogy abbahagytam, de újult erővel próbálom bepótolni az elmaradt időt.

Sikerekben, Élményekben és Boldogságban Gazdag Új Évet Kívánok Nektek! :)