KÉT DOLOG!
Az egyik: Még sosem voltam olyan könyvbemutatón, ahova szabad akaratomból mentem, ráadásul egy olyan írónak a művéről hallani néhány szót, akire felnézek. Mert igenis felnézek Spirit Blissre! Egy magyar írónőre, aki ugyanúgy blogon kezdte megosztani az írásait. Mára pedig HÉT kiadott könyvvel büszkélkedhet!
Hogy ezek milyenek?
Izgalmasak, fordulatosak, érdekesek, de mindenekelőtt egyediek. Hiába vannak ugyanúgy vámpíros vagy vérfarkasos történetek, a maguk nemében mindegyik egyedülálló. Szerintem. Tipikusan olyan könyvek, amikre illik az a szó, hogy "letehetetlen".
De nem csak a könyvei, hanem a blogjain is található történeteket, novellákat és szösszeneteket egyszerűen nem lehet abbahagyni. Én legalábbis nem tudtam abbahagyni. A karakterek is egytől egyig a kedvenceim lettek, még a gonoszak is. :)
Egy szó, mint száz, mindenkinek csak ajánlani tudom Spirit Bliss írásait, mert odabilincselnek a kanapéhoz, a székhez, az ágyhoz - ki hol szeret a legjobban olvasni. :)
A másik: Meglátogattam azt a helyet, amiről a hírekben is lehetett hallani, és elég sok figyelmet kapott az évben. Nem más, mint az Üllői útnál található Premier Kultcafé! A helyet a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány által összegyűjtött adományokból újították fel. Az alapítvány Kárász Róbertnek és Törőcsik Marinak köszönhető, ami arra hivatott, hogy segítsék a fogyatékossággal élő személyek társadalmi beilleszkedését kezdve a munkahelyteremtéssel.
Maga a hely nagyon barátságos, bár szerintem lenne igény a bővítésére. :) Az ott dolgozók pedig mindannyian szimpatikusak voltak már első látásra. Nem csak a vendégekre figyeltek oda, de egymásra is, akár egy igazi, álomcsapat. A kávézót is csak ajánlani tudom széles választékával, de elsősorban azért, hogy lássátok ezeket az embereket. Miért? Mert akkor rájöhettek, hogy nem is különböznek tőlünk annyira, mint azt sokan hiszik. Nyilván vannak olyan szükségleteik, amiket mi például el sem tudnánk képzelni a saját életünkben, de végső soron ők is emberek, akik lehetőséget kérnek arra, hogy egyenlő felekként bánjunk velük. Szerintem. :)
Remélem, Nektek is tetszeni fognak mind a történetek, mind a kávézó, ahol akár rendezvényeket is lehet tartani. És ne feledjétek: Mindenkinek van érző lelke, még ha nem is mindig mutatja ki. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése