Tegnap már a sokadik Valentin nap volt, amit világszerte ünnepeltek. Én a páromtól kaptam liliomot cserépben. Ez a kedvencem, szóval borzasztóan örültem neki. :)
Van olyan ország, ahol a vallási okokból ünneplik a Valentin napot, ehhez tartozó tradíciókkal. Van, ahol nem a szerelmet, hanem a szeretetet ünneplik. És vagyunk mi, magyarok, akik rögtön a szerelmet kötjük ehhez a naphoz. Csak azért mondom, hogy "mi magyarok", mert eddig nem hallottam hasonló országról, és persze köztünk is lehetnek kivételek. Kinek nem inge, ne vegye magára. :)
Részben megértem, hogy miért kötjük az "erősebb" érzelemhez. Szép gondolat, és ugyebár annyi rossz élmény mellett ilyen is kell. Mielőtt még megkérdeznétek: Igen, direkt tettem "-jelbe azt a szót. Mert a szerelem bizony akár hiszitek, akár nem, de idővel elmúlik. Ez az idő lehet 1 hónap, 1 év, 10 év, 20 év, stb. Ez változó, de az biztos, hogy elmúlik.
Van olyan, hogy utálattá változik - ez a legrosszabb és a legszomorúbb. Az talán egy kicsit enyhítőbb körülmény, ha mindkét félben egyszerre múlik el, mert a másiknak talán nem fáj annyira. És van olyan is, ami mély szeretetté alakul át a társunk felé - ez a kedvencem. Lényegében ugyanúgy szereted a másikat, mint annak előtte. A különbség csak annyi, hogy már nem homályosítja el a szemedet a lila köd, ami bármit elhomályosíthat és rájössz, hogy tényleg úgy szereted a másikat, ahogyan van.
Azonban nézegetve a közösségi oldalakat és az online cikkeket, azt láttam, hogy nagyon sokan nem várják ezt a napot. Egyik oldal azért, mert nincs, aki megajándékozná őket, vagy akihez odabújhatnának a nap végén, pláne ilyen fagyos időben. A másik oldalt azért rázza a hideg ettől a naptól, mert elárasztják szívecskés, rózsaszínes, vöröses, virágos, szerelmes cukiságok a boltokat, az internetet, és az utcákat is - gondolok itt például a reklámokra.
Ami engem illet, nekem egy kicsit jobban tetszik az, hogy magát a szeretetet ünnepeljük. Részemről továbbra is hívhatjuk szerelemnek, de szerintem ennek is több fajtája van, nem csak az, amit a társunk iránt érzünk. Gondoljunk csak bele, hogy ott van például a kislányok részéről érzett szerelem az erős és védelmező apukájuk iránt. Ugyanez a kisfiúk részéről az anyukájuk iránt vagy mindez akár fordítva. Az apuka szeme fénye a kislánya, és az anyuka hercege a kisfia.
Szerelmet érezhetünk kis kedvenceink iránt is, akik színültig töltik a szívünket szeretettel, az életünket nevetéssel és sok meglepetéssel. Vagy a fiúk kedvéért - akiknek van jogosítványuk és autójuk is - ott van az a szerelem, amit a kocsijuk iránt éreznek. Amikor reszkető tekintettel nézik, ha egy családtag hozzáér a fényezéshez, vagy kicsit erősebben csukják be az ajtót, rögtön meghasad a szívük.
Nehogy azt higgyétek, hogy most gúnyolódok, mert én ugyanezt érzem a párom autója iránt is. Már akkor kettéhasadt a lelkem, amikor azt láttam, hogy nem ő ült a volán mögött. Szóval a következő üzenetem MINDENKINEK szól!
Szép dolog a szerelem, de ezt nem csak egy napon kell kimutatni. És ne csak azt mutassátok ki, hogy a párotokat szeretitek. Mások is vannak körülöttetek, akik szeretnek Titeket, és biztosan Ti is Őket. Nekik is biztosan jól esne, ha kimutatnátok feléjük az érzelmeiteket. Ehhez ráadásul nem kell virág, csoki, meg a jó ég tudja, mi még. Elég egy ölelés, egy kis puszi, egy kedves szó a nap végén. Az ilyen apróságok jelentik a legtöbbet. :)
A következő bejegyzésben ismét előhozakodok egy fejezettel "Az álmok valóra válnak" című könyvemből. Időközben pedig elkezdtem írni Spirit Bliss - Démoni érintés történetének a saját befejező fanfictiont. Igyekszem vele. :) Szép estét!
Ami engem illet, nekem egy kicsit jobban tetszik az, hogy magát a szeretetet ünnepeljük. Részemről továbbra is hívhatjuk szerelemnek, de szerintem ennek is több fajtája van, nem csak az, amit a társunk iránt érzünk. Gondoljunk csak bele, hogy ott van például a kislányok részéről érzett szerelem az erős és védelmező apukájuk iránt. Ugyanez a kisfiúk részéről az anyukájuk iránt vagy mindez akár fordítva. Az apuka szeme fénye a kislánya, és az anyuka hercege a kisfia.
Szerelmet érezhetünk kis kedvenceink iránt is, akik színültig töltik a szívünket szeretettel, az életünket nevetéssel és sok meglepetéssel. Vagy a fiúk kedvéért - akiknek van jogosítványuk és autójuk is - ott van az a szerelem, amit a kocsijuk iránt éreznek. Amikor reszkető tekintettel nézik, ha egy családtag hozzáér a fényezéshez, vagy kicsit erősebben csukják be az ajtót, rögtön meghasad a szívük.
Nehogy azt higgyétek, hogy most gúnyolódok, mert én ugyanezt érzem a párom autója iránt is. Már akkor kettéhasadt a lelkem, amikor azt láttam, hogy nem ő ült a volán mögött. Szóval a következő üzenetem MINDENKINEK szól!
Szép dolog a szerelem, de ezt nem csak egy napon kell kimutatni. És ne csak azt mutassátok ki, hogy a párotokat szeretitek. Mások is vannak körülöttetek, akik szeretnek Titeket, és biztosan Ti is Őket. Nekik is biztosan jól esne, ha kimutatnátok feléjük az érzelmeiteket. Ehhez ráadásul nem kell virág, csoki, meg a jó ég tudja, mi még. Elég egy ölelés, egy kis puszi, egy kedves szó a nap végén. Az ilyen apróságok jelentik a legtöbbet. :)
A következő bejegyzésben ismét előhozakodok egy fejezettel "Az álmok valóra válnak" című könyvemből. Időközben pedig elkezdtem írni Spirit Bliss - Démoni érintés történetének a saját befejező fanfictiont. Igyekszem vele. :) Szép estét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése