A vagány Rózsaszín!

Csajos, de vagány

2017. augusztus 9-én este 21 óra 30 perckor (na jó, pár perccel később) életem egyik legnagyobb élménye kezdődött, és tartott másfél órán keresztül. Habár, ha azt vesszük, hogy ez volt a legelső alkalom (és remélem nem az utolsó), hogy átléptem a Sziget Fesztivál kapuját, talán inkább 16 óra 00 perckor kezdődhetett az egész. :)

Gyerekkorom óta szeretem Pinket! Egyrészt azért, mert amellett, hogy egy nőies csaj, hihetetlenül vagány is. Elég sokszor használom Rá ezt a két szót, de csak mert ezek a legjobbak, amikkel le lehetne Őt írni. Egy szerethető ember, akin tényleg látszik, hogy azért énekel, mert élvezi. Ahogyan azt is, ha kapcsolatot teremthet a közönségével. A koncerten sajnos hátul voltunk, így csak a kivetítőn láthattam, ahogy lejön a színpadról, hogy autogramot osztogathasson néhány rajongónak. Ráadásul később az egyik lány telefonjával csinált egy szelfit. :O Egy életre megtanultam, hogy ha este is kezdődik el egy ilyen koncert, már reggel ott kell lennem, hogy elfoglaljam a helyem a megfelelő területen. :D

Ami a koncertet illeti, szerintem maximum 10 percet kellett várni a kezdésre, de talán így is sokat mondtam. Hallható volt, hogy Ő maga énekel, és nem egy gép a háttérben. Le a kalappal előtte, mert sokakkal ellentétben Ő végigénekelt egy másfél órás koncertet. Valószínűleg a kisebb beszélgetések alatt szedte össze magát, amikor megállt néhány percre, hogy szóljon a közönséghez. De aztán folytatta. Körülbelül háromszor öltözött át. Ebből egy volt és az utolsó, amikor a levegőben való énekléshez készült fel. Az öltözések alatt pedig egy-egy hatalmas gitárszólót hallhattunk, amire már önmagában is lehetett volna tombolni.

Hihetetlenül emberi volt és véleményem szerint hétköznapi, hogy autogram osztogatás után igenis fohászkodik, hogy ne vágódjon el a magassarkúban, miközben mászik vissza a lépcsőn. Vagy amikor egy bogár megtámadta és megijedt tőle. Bár én akkor pont nem arrafelé néztem, de a nővérem állítja, hogy így volt, én pedig miért ne hinnék neki? :) A zenék, előadások közben pedig sorban bemutatta a csapatát. A zenészeket és a táncosokat egyaránt, akikről lerítt, hogy élvezik a Pinkkel való közös munkát, és azt, amit csinálnak!

A másik ok, amiért imádtam ezt a koncertet az az volt, hogy az egyetlen nővéremmel bulizhattam végig. Pink egy kicsit része a nővéremmel való kapcsolatunknak, mert mindketten szeretjük a zenéjét és a személyiségét. A legmerészebb álmaimban sem hittem volna, hogy egyszer eljutunk egy ilyen koncertre, ráadásul a Szigeten! De mégis megtörtént. Ami azt illeti, küzdöttem is érte, és megérte! :)

Egyetlen dolog van, amit nem értek a koncerttel kapcsolatban, és ez leginkább a sajtó felé irányul. Mindenhol azt látom és olvasom, hogy Pink milyen különleges vagy extrém kéréssel fordult a szervezők felé. Lehet, hogy csak én értem félre, de nekem mindig az jön le, hogy mennyire érdekes, hogy élvédőket kért az öltözőjébe a gyerekek miatt. Ez az a plusz dolog, ami miatt imádom az énekesnőt! Nem kért semmi különlegeset, csak azt, hogy 6 és még nincs teljesen 1 éves (2016. december 26-án született) gyerekeinek ne essen bajuk még az öltözőben sem.

Egy szó, mint száz: Pink profi volt! Bízom benne, hogy nem kell sokat várni, hogy újra elmehessek a koncertjére. Azonban akkor már az első sorban fogok tombolni! ;)

(Igen, direkt színeztem ki a nevét. Szóljatok, ha egyet kifelejtettem volna! ;) )

A koncert felülről. Valahol ott voltunk a sárga körön belül :D
Forrás: www.player.hu